Egy több mint 15 ezer névből álló, kereshető adatbázist tett elérhetővé az interneten az MTA Trianon 100 Kutatócsoportja. Ez nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé.
Kedves gyerekek, a mai órán megint Trianonnal foglalkozunk. Ne ijedjetek meg, nem a megszokott kesergés következik a minket ért egyedülálló sérelmek taglalásával. Többé már nem. Üljetek lazán, az ünnepélyes arckifejezésre sincs szükség. Végre felszabadítjuk magunkat.
Aki forgat tudományos műveket, ismeretterjesztő folyóiratokat, szinte mindent megtudhat a trianoni békeszerződés születéséről és magyarországi következményeiről, a történelemtudomány már „agyonkutatta” a témát. De milyen hatással volt a határon túli magyarokra, hogyan lett az „elcsatolt nemzetrészekből” nemzeti kisebbség, be tudták-e tölteni hídszerepüket, és miért veszítették el lelkesedésüket az őket 92 éven keresztül befolyásolni akaró Budapest iránt? Külhoni gyorstalpaló a témát kutató olasz-magyar történésszel, Stefano Bottonival.
Kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést. A hvg.hu-n percről percre követhették az akkori eseményeket, amelyek itthon és Franciaországban, Versailles-ban történtek.
„1914-ben már eldőlt, hogy a történelmi Magyarország területe nem maradhat fenn.” 1917 végéig még – igaz, változó mértékben – lehetőség nyílott a trianoninál kedvezőbb állapot elérésére, de utána már nem – állítja Hajdu Tibor történész.
Az 1940. augusztus 30-án aláírt békediktátum előzménye: a Hitlert a háta mögött érző Magyarország és Románia küldöttei augusztus közepén bő egy héten át tárgyaltak a trianoni szerződés revíziójáról, de nem sikerült egyezségre jutniuk.
Az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Ma parlamenti emlékülés lesz.
